Jelenleg nem veszünk részt kutyás terápiás programban és a közeljövőben nem is tudunk fejlesztő foglalkozásokat vállalni, de amennyiben kérdésed van hozzánk, írj bátran! 🙂


A kutya részvétele a fejlesztő munkában

Több vizsgálat számol be arról, hogy a kutya fontos szerepet játszhat a gyermek személyiségfejlődésében, ugyanis hatással van a szociális és érzelmi fejlődésre, a konfliktuskezelési képesség és empatikus készség fejlődésére, a kutyával való interakciók segítik a társas kapcsolatok elsajátítását, továbbá stresszhelyzetben a kutya stressz csökkentő tényezőként is szerepelhet. (Pacsi Alapítvány, 2007b)

A kutyás foglalkozások már a mozgással teli játékos jellegük, valamint a gyerekek képességeihez igazodó, sikerélményt nyújtó feladatok miatt is örömforrás a gyerekek számára. A fő hangsúly azonban a kutya motiváló erején van, a gyerekek többsége ugyanis rendelkezik előzetes ismerettel a kutyákról, illetve vonzódik hozzájuk, szeretik megérinteni, megismerni, megtanulni irányítását. (Illés, 2006; Köböl, Hevesi és Topál, 2013)

Ezentúl az állat testbeszédének megismerése során a gyerekek fokozottabban érzékenyek lesznek az emberek non-verbális kifejezéseire is, ezáltal fejlődik empátiás készségük. A kutyák jelenléte enyhíti a stresszt, a gyerekek nyugodtabbá válnak, ezáltal javul a problémamegoldó képességük, hiszen a kutya társaságában nem a teljesítés, hanem a kutyával való játék a fő cél. (Illés, 2006) Ráadásul a kutyával való közös játék során szerzett ismeretek maradandóbb nyomot hagynak az emlékezetben. (Schrőterné, 2008)

A kutyában a gyerekek nemcsak hogy kitartó társra találnak, akire mindig lehet számítani, és aki mindig örömmel fogadja a kezdeményezéseiket, de a terápiás kutyák ún. szociális katalizátorként megkönnyítik a kapcsolatteremtést is, így a társakkal való kapcsolat is elmélyül a terápiás foglalkozások alatt. (Illés, 2006) A gyerekeknek a siker érdekében együtt kell működnie a kutyával és társaival egyaránt, folyamatosan figyelnie kell rájuk, illetve bizonyos helyzetekben kompromisszumokat kell kötnie. Ezekben a társas helyzetekben a kutya motivációs bázisként jelenthet segítséget. (Köböl, Hevesi és Topál, 2013)

Végül, de nem utolsó sorban a kutyával való interakciók során a gyerekek megtapasztalhatják a sikeres feladat végrehajtásából adódó kompetenciaélményt, mely alapja az állatasszisztált foglalkozások alkalmazhatóságának. (Köböl, Hevesi és Topál, 2013) Továbbá a gyerekek a kutyás foglalkozásokon megtapasztalhatják milyen érzés irányító szerepben lenni, mely szintén növeli a kompetenciaérzetet. A kutyával való kapcsolat során kiemelkedhetnek az alárendelt szerepükből, viselkedésükre azonban folyamatos visszajelzést kapnak a kutyától, ha átlépik a határt, a kutya félrevonul. A jó kapcsolat érdekében tehát meg kell találniuk a megfelelő bánásmódot. (Illés, 2006)

Képességek, készségek fejlesztése a kutyás terápia során

Motoros és orientációs képességek

A motoros készségek fejlettsége alapvető szerepet játszik a kognitív képességek kialakulásában, valamint szorosan összefügg a személyiség fejlődésével. A mozgásos tevékenységek során szerzett tapasztalatok, taktilis-, vizuális- és akusztikus ingerek fejlesztik a percepciót, a kognitív funkciókat, továbbá a beszédmotoros fejlődést. (Szabó, 2006) Ezentúl a mozgásos játékok örömteli fejlesztési lehetőséget jelenthetnek a gyermekek alapmozgásainak javításán túl, a tér észlelésének kialakításához, a téri viszonyok valamint a testséma és tér kapcsolatainak felismerésére és az egyensúlyérzékelés fejlesztésére. (Rosta, 2006) A saját testen, térben valamint síkban való tájékozódás alapvető feladat, mely szintén szerepet játszik a kognitív funkciók alakulásában, továbbá megalapozza az idői orientációt. A kutyás terápián a motoros és orientációs képességek fejlesztése a kutyával közösen végzett játékok során történik, mely motiválóan hat a gyerekekre, még abban az esetben is, ha kevésbé szeretnek vagy képesek mozogni. (Köböl, Hevesi és Topál, 2013) A kutyás foglalkozásokon végzett mozgásfejlesztés célja tehát a gyerekek mozgató funkcióinak, valamint az észlelés és mozgás térbeli és időbeli integrációjának fejlesztésén keresztül, a mozgásos ismeretszerzés lehetőségeinek javítása. (Schrőterné, 2008)

Kognitív funkciók

A kognitív funkciók bármilyen mértékű sérülése nehezíti az ismeretszerzést, ezért az értelmi nevelés központi feladatai közé tartozik ennek a területnek a fejlesztése, melynek során a megismerési folyamat egészének – cselekvéssel szoros összefüggésben történő – fejlesztése szükséges. A kognitív folyamatok közé tartozik az észlelés és érzékelés (percepció), a megfigyelőképesség, a figyelem, emlékezet és gondolkodási műveletek (Szabó, 2006), mely funkciók a külvilág ingereinek befogadásában, az információk feldolgozásában, rövid és hosszú távú tárolásában, illetve szükség szerinti mozgósításában játszanak szerepet (Schrőterné, 2008). Az iskolai teljesítmény szempontjából a kognitív folyamatok és alapműveletei, – illetve ezeknek a fejlesztése – kiemelkedő jelentőségűek. Számos kutyával együtt végezhető tevékenységbe beépíthetőek, mely feladatok tartalmát az aktuális tanagyaghoz igazíthatjuk. (Köböl, Hevesi és Topál, 2013)

Szociális és kommunikációs képességek

A szociális képességek fejlesztése szinte elválaszthatatlan a többi pszichomotoros terület fejlesztésétől, ezért egyike a legösszetettebb feladatoknak a gyógypedagógiai munka során, továbbá szoros összefüggésben áll a kommunikáció fejlődésével, mely a szociális kapcsolatteremtés és önkifejezés legfontosabb eszköze. (Rosta, 2006) Társas létünk alapja tehát a kommunikáció és a másokkal való együttműködés. A kutyás terápia során a szociális és kommunikációs képességek fejlesztése minden feladat során jelen van, akár célzottan, akár közvetve, hiszen a siker érdekében a kutyával együtt kell működni, figyelni kell rá, kommunikálni vele, bizonyos helyzeteket az ő szempontjából is át kell gondolni. A kutyának is jár a dicséret a jól végzett munka után, valamint a hibák javítását szintén elvárjuk tőle is. (Köböl, Hevesi és Topál, 2013) Csoporthelyzetben a társakra, valamint a csoportot irányító felnőttre is kiterjed ez az együttműködés, melynek alapja a hatékony kommunikáció. A kutyával való kommunikáció megtanulása nemcsak, hogy felhívja a figyelmet a saját kommunikáció hiányosságaira (Köböl és Topál, 2012), de a kutya testbeszédének megismerése során a gyerekek fokozottabban érzékenyek lesznek az emberek non-verbális kifejezéseire is, ami hozzájárul empátiás készségük fejlődéséhez. (Illés, 2006) A kutyás terápián végzett célzott kommunikációfejlesztés során a beszédmegértés fejlesztése, beszélőkedv felkeltése, beszéd megindítása, a hallási differenciálás és mozgás-ritmus-beszéd koordináció fejlesztése, valamint a szókincsbővítés kiemelt jelentőségű feladatok. (Schrőterné, 2008)

Kreatív képességek

A kreatív képességek fejlesztésére nemcsak művészeti alkotások kivitelezésével kerülhet sor, alkalmat adhat ezen képességterület fejlesztésére a mesék, történetek feldolgozása, melynek során a cselekmény, illetve a szereplők elképzelése és megjelenítése során a gyerekeknek konfliktusokat kell megoldania. De a jövőre vonatkozó elképzelések és problémamegoldások is ugyanezt a célt szolgálják, melyek szintén beépíthetőek a kutyás foglalkozásokba. (Köböl és Topál, 2012; Köböl, Hevesi és Topál, 2013)

Tanulási motiváció

A környezethez való alkalmazkodásra a tanulási motiváció teszi képessé az egyént, melynek fejlődésében nagy szerepe van a társas interakcióknak, szociális környezetnek. A kutya bevonása a tanulási motiváció növelésére is alkalmas lehet, hiszen a kutyával végzett játékos feladatokat a gyerekek örömmel végzik. (Köböl és Topál, 2012; Köböl, Hevesi és Topál, 2013) A kutya társaságában a gyerekek felszabadultan oldják meg a bonyolultabb feladatokat is, mivel nem a teljesítés, hanem a kutyával való játék a cél. (Illés, 2006) A tananyag elsajátítása közben gyakran tapasztalható szorongás, a kutyával való közös játék azonban az iskolai tanulás iránti érdeklődést is növelheti. Továbbá a foglalkozások és feladatok szabályalapú szerveződése, ismétlődése, egy-egy alapfeladat változatainak alkalmazása kielégíti a gyerekek biztonság iránti igényét is. (Köböl és Topál, 2012; Köböl, Hevesi és Topál, 2013)

 

Forrás: Biri-Szabó Renáta: Kutyás terápia a gyógypedagógiai fejlesztésben (szakdolgozat)

 

 

A terápiás és segítőkutyákat érintő törvényi szabályozás, állategészségügyi követelmények, valamint vizsgaszabályzatok letölthetők a Magyar Terápiás és Segítőkutyás Szövetség honlapjáról.

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés