Tóparti naplementék

with Nincs hozzászólás

Soha nem voltam egy vizes típus, de Nova ebbe is belerángatott. Hihetetlen ez a kisállat, messziről kiszagolja a vizet és megőőőőőrül, hogy belemehessen. 😀 Kölyökként a legelső úszásánál megpróbált hanyatt fordulni a vízen, annyira tetszett neki. Ez azóta sem változott, az első mártózás mindig úgy kezdődik, hogy szó szerint dörgölőzik a vízhez, mint egy macska, azután pedig elindul céltalanul úszkálni. Ha a víz csak egy nagyobb fajta pocsolya, akkor sem történik másképp (hál’az égnek…), pillanatok alatt képes hasra dobni magát benne és jobbra-balra ringatózva hozzábújni a vízhez… sárhoz… 😀 Így aztán mostanában, amióta tombol végre a nyár, elég sokat látogatjuk meg a közeli tavacskát Novával és a falka azon tagjaival, akik hajlandóak bemenni a vízbe. Két esti naplementés fürdőzésünkről hozok most egy kis képes beszámolót. 🙂

webcopy_bsr7377 webcopy_bsr7413 webcopy_bsr7414 webcopy_bsr7434 webcopy_bsr7503 webcopy_bsr7521 webcopy_bsr7528 webcopy_bsr7617 webcopy_bsr7670Igen, ezen az utolsó képen valóban csukott szemmel élvezi a vizet és a lemenő nap melegét a kisállat. <3 Nem egyedi eset, hogy így átadja magát az érzelmeknek. Imádom.

Delta meg egyébként nem nagyon volt odáig eddig a vízért, úgy kellett neki könyörögni, hogy bemenjen, de valahogy ez is megváltozott. Most ő az egyik víziszörny a családban, a harmadik pedig a legnagyobb meglepetésünkre Hypo. Novához hasonlóan ő is imád vízben lenni, megy körbe-körbe, aztán úszik kicsit, aztán megint megy körbe-körbe. Hát szóval… nem egy okos állat, de nem is ezért szeretjük. 😀

web_bsr7613 web_bsr7618 web_bsr7694 web_bsr7705 web_bsr7748 web_bsr7757-2 web_bsr7840

Comments are closed.