Nyugdíjas vízi-party

with Nincs hozzászólás

untitled-1

Maya a 9-et tölti a héten, Mili a 10-et decemberben, de szerencsére egyikőjükön sem látszik még, sőt! (Mondjuk Mayát Mamának szoktuk szólítani, de ez nem újdonság és nem is a kora miatt van, hanem a totyogás, horkolás és fingadozás miatt, amiben annyira profi. 😀 ) Mindenesetre mi igyekszünk mindent megtenni azért, hogy aktív, tartalmas nyugdíjas éveik legyenek, és bár általában mindenhová együtt megy a falka, próbálunk odafigyelni arra is, hogy mindenkinek jusson egy kis egyéni figyelem is. Úgyhogy nagyon boldog vagyok, hogy rátaláltunk a Kutya Kalandra (ez itt a reklám helye, igen), mert így az agility is visszakerült az életünkbe (*érik erről egy külön poszt) és a csapatnak köszönhetően ismertük meg ezt a szuper helyet, ahol az öregekkel jártunk nemrég.

Egész nyáron kutyastrandolást tervezgettem, ugyanis tudniillik a mi kutyáink soha nem úsztak még (ezt társaságban azért szégyellem is rendesen 😀 ). Persze ennek több oka is volt, otthon nem igazán voltak jó helyek, a kutyáink többsége alapjáraton messziről kerülte mindig is a vizet, de még a vizes fűre lépni sem szeretnek, plusz én magam utáltam a természetes vizeket, de még rendes medencés strandon sem voltam legalább 10 éve. Szóval nem vagyunk vizes típusok. Vagyis nem voltunk… mostanáig. 🙂

Nem mondom, hogy ez volt életük élménye, vagyis nem a víz része, ez tuti, de mi imádtuk! Pont olyanok voltak, amire számítottam. Mili – bár először nem volt boldog a gondolattól, hogy mi a francért kell bemenni a nagy kádba – nagyon hamar lesz@rta a vizet, és teljes gőzzel ugrált benne a labda után, úszni is hamar bemerészkedett, persze leginkább csak úgy, hogy mellette voltunk – és akkor is szigorúan csak a labdáért. 😀 Maya pedig kb. végig finnyáskodva emelgette a kis lábait… Mmm. Az a rész megvan a Tarzan c. rajzfilmből, amikor Tantor, a kiselefánt a part szélén kérdezi az anyukáját, hogy “Anyaaaa! Biztos vagy benne, hogy ez a víz tisztaaa?” !? (Ha nincs, ITT megnézheted.) Na pont így kell elképzelni Mayát! 😀 Persze azért egy kis úszásra is rávettük, de ő inkább a partközeli részeken való szaladgálást élvezte. Végül mondjuk tök mindegy, a lényeg, hogy jól szórakoztak, mi meg szakadtunk a röhögéstől. Még utána is órákig vigyorogtam és azóta is legalább 100-szor visszanéztem a teljes képanyagot. Nem tudom Maya hogy csinálta, de most  is királylány a legtöbb képen, Milike fejein viszont érdemes elidőzni kicsit. 😀

Comments are closed.